Témaindító hozzászólás
|
2005.11.26. 11:56 - |
Bulcsú. A nagyszívű, bánatos, hétköznapi hős. Hős, aki bármelyikünk lehetne. A lelkében élő Jó és a környezete által szült Rossz örökkön egymás mellett és egymás ellen van. Csak egy isteni érzés mentheti meg a végső összeomlástól: a mennyei szerelem. Túlemelkedik a Rosszon, legyőzi a gonoszat, legyőzi önmagát. Ekkor felemrül a kérdés: ha az állandó küzdeniakarástól, ha az állandó bizonyítástól menekült, akkor vajon hogy győzte le saját sötét énjét? Egyáltalán létezik-e maximalizmusoktól mentes világ? Vagy csak a szerelem lehet gyógyír földi bajainkra? |
[1-1]
Bulcsú. A nagyszívű, bánatos, hétköznapi hős. Hős, aki bármelyikünk lehetne. A lelkében élő Jó és a környezete által szült Rossz örökkön egymás mellett és egymás ellen van. Csak egy isteni érzés mentheti meg a végső összeomlástól: a mennyei szerelem. Túlemelkedik a Rosszon, legyőzi a gonoszat, legyőzi önmagát. Ekkor felemrül a kérdés: ha az állandó küzdeniakarástól, ha az állandó bizonyítástól menekült, akkor vajon hogy győzte le saját sötét énjét? Egyáltalán létezik-e maximalizmusoktól mentes világ? Vagy csak a szerelem lehet gyógyír földi bajainkra? |
[1-1]
|